~from: liiink
~Tal�ltam egy "cikket", ide beillesztettem egy r�sz�t, meg majd �t is �rtom a saj�t v�lem�nyem szerint. Holnapra ^-^ xd

Sokan m�r azel�tt eld�ntik a fenti k�rd�st, miel�tt megismerkedn�nek a jap�n zenei kult�r�val. Az elhamarkodott d�nt�snek pedig �ltal�ban t�ved�s az eredm�nye.

Jap�n rock, illetve Pop
Aki szak�t r� n�mi id�t, hogy telev�zi�t n�zzen, hozz�m hasonl�an biztos hallott m�r j-rock-ot vagy j-pop-ot, an�lk�l, hogy tudott volna r�la. Tal�n tetszett is neki, csak nem tudta, hov� tegye, �gy nem foglalkozott vele. Vegy�k csak az anim�ket (jap�n anim�ci�s film) p�ld�ul. A magyar telev�zi�k, sajnos el�g szerencs�tlen m�don, k�zvetve jutnak az anim�khoz, �pp ez�rt mire hozz�nk ker�l, az opening (f�c�mdal) illetve ending (v�gef�c�mdal) m�r messze nem hasonl�t az eredeti jap�nra. Egyes anim�k f�c�mdal�t ismert jap�n egy�ttesek adj�k el�. K�z�l�k az egyik legismertebb a L’Arc-en-Ciel. 

L’Arc-en
A n�gytag� zenekar 1991-ben kezdte zenei p�lyafut�s�t „visual kei” zenekark�nt. A kifejez�s jelent�se vizu�lis, l�tv�nyos, �s ez val�ban sz� szerint �rtend�. A legt�bb jap�n rockzenekar „visual kei”-k�nt l�pett a p�ly�ra, �s sokuk a mai napig ennek a m�fajnak a k�pvisel�i, ami azt jelenti, felt�n�, furcsa ruh�t �s frizur�t viselnek, sokszor megt�veszt�sig hasonl�tv�n a n�kre. Term�szetesen azonban a visual kei nem csak „k�ls�s�g”, egyben zenei st�lus is. A korai „l�zad�ssal” ellent�tben, m�ra a visual kei „kem�ny magja” k�tfel� szakadt: vannak olyan band�k, akiket jobban �rdekel a megjelen�s, mint a zene, �s van az „elvontabb” r�sze, akik ink�bb �rdekesen, nem annyira „klasszikus visualesen” n�znek ki, �s eg�szen k�l�nleges zen�t csin�lnak

(Nagyobb m�ret�rt kattints a k�pre)
A m�r eml�tett L’Arc-en-Ciel nev� zenekar �nekese Hyde (jap�n kiejt�se: h�jd�), mondhatni a legszebb k�pvisel�je volt a jap�n „visual kei”-nek. Majdnem mindenki, aki el�sz�r l�tja a L’Arc-en-Ciel b�rmely korai klipj�ben, azt mondja r�: „sz�p, sz�p, de ki �nekel?” Nos, � �nekel. A j�k�p� fiatalember (2002. janu�r 29-�n t�lt�tte a 33-at) fantasztikus hangt�vokat k�pes ki�nekelni, mondhatni minden neh�zs�g n�lk�l. Az egy�ttes dalainak sz�veg�t jobb�ra � �rja, a dalokat pedig a basszusgit�ros Tetsu (az egy�ttes vezet�je), �s a git�ros Ken szerzi. N�h�ny esetben Yukihiro a dobos is hozz�j�rul szerzem�nyeivel az albumok soksz�n�s�g�hez. B�r a L’Arc-en-Ciel er�sen j-rock zenekarnak tartja mag�t, �ppen a n�gy fi� k�l�nb�z� egy�nis�g�b�l ad�d�an, sokf�le st�lus felfedezhet� az albumokon, a popt�l kezd�d�en, a ballad�kon, a jazzen, a blues-on, a soft rockon, a hard rockon kereszt�l eg�szen a legmodernebb technoig. �pp, mint a sziv�rv�ny, ami a l’arc-en-ciel (francia kifejez�s) jelent�se. M�gis ez a soksz�n�s�g teszi �ket egyediv�. Tal�n ennek k�sz�nhet�en �rt�k el, hogy k�t nagyobb szab�s� filmprodukci�hoz is k�sz�tettek dalt. Az egyik a Godzilla c�m� nagysiker� Hollywood-i film �zsiai verzi�j�nak bet�tdala a shinshoku ~ lose control; a m�sik pedig, a n�lunk, a k�zelm�ltban vet�tett Final Fantasy ~ the spirits within c�m� komputeranim�ci�s film egyik v�gef�c�mdala: the spirit dreams inside. Sajnos a mozin�z�k jelent�s h�nyada csak addig �l a vet�t�teremben, am�g a st�blista elkezd�dik, ezut�n a mozi jobb�ra ki�r�l, �gy a legv�ge f�c�mdalt h�l�tlan dolog el�adni. M�gis tal�n ez egy �ri�si l�p�s a vil�g fel� egy ilyen elz�rk�zott n�pnek, mint a jap�nok. �ppen az�rt, mert a jelent�s t�bbs�g mellett, elv�tve akadnak olyan mozin�z�k, akik igenis megv�rj�k a st�blista v�g�t, mert az is a filmhez tartozik, vagy az�rt, mert igenis �lvezhet� zene forog alatta. Ezek k�z�l p�ran tudatosan v�rj�k, am�g az utols� bet� is lepereg, m�sok k�v�ncsis�gb�l. Akik tudatosan �lt�k v�gig (sz� szerint v�gig) a Final Fantasy-t, b�tran merem �ll�tani, valamilyen szinten j-rock vagy j-pop rajong�k, hiszen nem mindennapi dolog L’Arc-en-Ciel-t hallani nyilv�nosan Magyarorsz�gon, �s ez�rt meg�ri megkock�ztatni egy haragos biztons�gi �r t�relmetlen dohog�s�t, am�g azt v�rja, hogy az ember l�nya vagy fia v�gighallgassa a zen�t. Szerencs�re a j-rock illetve j-pop rajong�k sz�ma egyre n� kishaz�nkban, �s ez tal�n egyre el�rhet�bb� teszi a jap�n zene bet�r�s�t a K�rp�t-medenc�be. 

A legkev�sb� sem „nying-nyang”!
Sokan �sszekeverik a jap�n �s a k�nai nyelvet, amelyet a tradicion�lis zen�vel, �s a hangszerek hangz�s�val hoznak �sszef�gg�sbe. Ennek k�sz�nhet�en alakulhatott ki ez a kifejez�s. A jap�n nyelv azonban a legkev�sb� sem „nying-nyang”! M�g akkor sem, ha a hangszerek egyforma hangz�sa miatt annak t�nik. Term�szetesen ez nem azt jelenti, hogy a tradicion�lis zene rossz. A legkev�sb� sem, csak szokni kell, ahogyan minden m�st is, ha Jap�nr�l, vagy egy�ltal�n a kelet-, d�l-kelet �zsiai orsz�gokr�l van sz�. L�ssuk be, azonban, hogy nem csak az �zsiai orsz�gok kult�r�j�t kell szoknunk, hanem a t�l�nk elt�r�, b�rmely m�s orsz�g kult�r�j�t. Az, hogy �ppen az �zsiai orsz�gok zenei kult�r�ja gy�keresen m�s, mint a mi�nk, vagy amihez szoktunk, csak lehet�s�get ad arra, hogy megismerj�k, �s megszeress�k. Hiszen nem az sz�m�t, hogy milyen nyelven besz�l egy n�p, hanem az, hogy mennyire tudja a zen�ben kifejezni mag�t. Ha pedig ez siker�l, teljesen mindegy, hogy jap�nok, k�naiak, vagy bushmanok, esetleg amerikaiak. (Gyakran halljuk megk�l�nb�ztet�sk�ppen, hogy „jap�n zene”, de azt valami�rt SENKI sem mondja, hogy „amerikai zene”, furcsa nem?) Ha a zene j�, el kell ismerni, nem pedig el�t�lni az alapj�n, hogy mely n�pt�l sz�rmazik.