forr�som

(1750-1820)

A Fukagava negyedben �l� Kiku nevezte mag�t els�k�nt igazi g�s�nak. �j mesters�g�t, ami teljesen elt�rt az addigi kurtiz�nok�t�l, 1750-1751-ben hirdette ki. Szem�ly�r�l �s �letm�dj�r�l semmit sem tudunk. Az � oszt�ly�ba tartoz�kat nem tartott�k �rdemesnek arra, hogy belevegy�k �ket a kr�nik�kba. Ennek ellen�re sok mindenre k�vetkeztethet�nk: szinte biztos, hogy kapcsolatban �llt az odorik�kkal. Kiv�l� m�v�szi k�pess�gei miatt sokan kerest�k a t�rsas�g�t, olyannyira, hogy �gy d�nt�tt, hogy ink�bb m�v�szi k�pess�geib�l �l meg. H�res t�ncos, el�ad�, �s samiszenm�v�sz h�r�ben �llt. K�zvetlen, vagy k�zvetett �r�k�se volt a kor�bban bemutatott m�v�szi ir�nyzatoknak. Otthonosan mozgott a „tatamik�rnyezetben”. A m�v�szetekben val� j�rtass�ga mellett kiv�l�an ismerte az Ogaszava-etikettet, �m nem rabszolg�ja, sokkal ink�bb hercegn�je volt annak. Valami eg�szen �jszer�t ind�tott. Lehet�s�get arra, hogy valaki egy szellemes, m�velt, �s k�pzett m�v�szn� t�rsas�g�t �lvezhesse, m�gpedig igen kifinomult �zl�sr�l �rulkod� k�rnyezetben.

A XVIII. sz�zadban  a g�sam�v�szet minden eleme adott volt, bele�rtve a kell�en kifinomult befogad� k�zeget, amely hajland� volt t�mogatni ezt a fajta �j m�v�szetet. A g�s�k azonnal �tra keltek. Az �j divat gyorsan elterjedt, �s mint minden m�st a korm�ny ezt is sz�b�lyozta.
(1782-1787 ) �szak-Jap�n szenvedett legink�bb a puszt�t� �lelmiszerhi�nyt�l. Az �ltal�nos l�tbiztons�g azonban k�zvetlen�l nem �rintette a g�sanegyedeket. S�t, ink�bb seg�tette a meger�s�d�s�ket. Megfontolt �rufelhalmoz�ssal a tehets�ges keresked�knek sikert hozott a secesszi�. Ez�rt szabad t�k�j�k nagy r�sz�t, a r�gi megszokott a piros l�mp�s negyedekben mulatt�k el. Ha egy ter�letre les�jtott az �h�ns�g, fiatal l�nyok hada �z�nl�tte el a hanamacsikat. A vid�ket j�r� �gyn�k�knek adt�k el �ket . Kelet-�zsi�ban a r�gi gyakorlat, hogy a csal�di v�rvonal fenntart�sa �rdek�ben utols� lehet�s�gk�nt eladj�k le�nygyermekeiket.

(1820-1870) A g�s�k aranykora
E kor nagy csat�i hev�ben megjelentek a nyugati idegenek, akik miut�n jap�n megnyitotta kapuit, szinte csak �gy �z�nl�ttek az egzotikusnak sz�m�t� orsz�gba. Term�szetesen f�nyk�p�szek eg�sz hada lepte el az orsz�got, akik igyekeztek meg�r�k�teni, �s megismerni a „vir�g �s f�zfa vil�g�t”.

(1867-1958) A g�sa �jj�sz�let�s

A jap�n nemzet �jj�sz�let�ben volt.A jap�n t�rsadalmat nagy er�vel tasz�tott�k bele a modern vil�gba. A g�s�k vil�ga k�t k�l�nb�z� m�don �lte meg az �jj�sz�let�st. A toki�i hanamacsi fejl�d�se hatalmas lend�letet adott az �jjonnan berendezked� uralkod� oszt�lynak, melynek t�bb tagja egyenesen Gionb�l j�tt, �s k�s�r�k�nt sz�mos magasan k�pzett g�sa is �rkezett Gion negyedb�l, mert ez az �j rendszer sokkal bar�ts�gosabb volt sz�mukra. A Tokugav�k oszt�lyrendszer�t elt�r�lt�k: egy g�sa t�bb� nem volt alacsonyabb rang� egy szamur�jn�l. A szamur�jcsal�dokb�l sz�rmaz� l�nyok r�videsen a g�satanoncok harmadik csoportj�v� szervez�dtek.  Ebben az id�ben a geikok �s a maikok el�t�rbe ker�ltek. Kor�bban sosem szerepletek nagyobb k�z�ns�g el�tt, most pedig �k lettek a jap�n kult�ra szimb�lumai.

A korai S�va-korszak

(1926-1945)
A nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g gyorsan �tform�lta a k�zhangulatot.

A gazdas�gi neh�zs�gek miatt N�metorsz�ghoz hasonl�an, Jap�nban is megny�lt a fasizmus el�tti �t. �hez� emberek milli�i voltak az orsz�gban. Ism�t t�meg�vel adt�k el a fiatal l�nyokat a hanamacsikba.

A g�s�k ideje lej�rt

Az 1920-as, 30-as �vekben a jap�n t�rsadalmat fenyeget� vesz�lynek tartott�k e mesters�g gyakorl�it, s�t a negyvenes �vekben a g�sa-hivat�st t�rv�nytelennek nyilv�n�tott�k, gyakorl�inak t�bbs�g�t gy�ri munk�ra k�telezt�k. Az 1970-es �vekben m�g 17 ezer g�sa gyakorolta hivat�s�t Jap�nban, m�ra mintegy ezren �lnek Oszak�ban �s Kiot�ban.